2009. július 31., péntek

Emlékmások






Harminc év után kellemes meglepetés volt a Margit-sziget. Sok minden megváltozott, eltűnt vagy előtűnt, de a hangulat a régi. Nem bántam meg, hogy elmentem és körbesétáltam. Új élmények kellenek, ne csak a régieken rágódjak. Akkoriban én csókolóztam és mások néztek, most mások csókolóztak, és én néztem őket. Azért ez így is jó, ha még egy ideig eltart. Mert vannak a szemlélődésnek is édes örömei. Egyre gyakrabban érzem, és ez megnyugtat, lecsillapít... A telefon persze nem fényképezőgép, de valamit azért így is láttat a kép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése